Döntéshozatal

A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonás céljából lakossági fórumokat tarthat, amelyek a lakosság közvetlen tájékoztatását szolgálják.

 

A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

 

A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza, amely kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazás megismétlését elrendelni.

Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.A titkos szavazást az e célból megalakított eseti bizottság bonyolítja le. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának a biztosításával történik. Amennyiben az ülésen a bizottság több tagja nincs jelen és a jelenlevő tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel három főre egészíti ki azt. A lebonyolítás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

Név szerinti szavazást kell elrendelni:

a) a képviselők egynegyedének indítványára,

b) önkormányzati vagyon vagy tulajdonról való rendelkezés esetén (megterhelésnél, elidegenítésnél), ha az érték a 10.000.000,-(Tízmillió) Ft-ot meghaladja;

c) 5.000.000,-(Ötmillió) Ft-ot meghaladó hitel felvételénél, garancia- és kezességvállalásnál;

d) a települési képviselő indítványára, ha azt a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel elfogadja;

e) 10.000.000,-(Tízmillió) Ft feletti beruházásról való döntésnél;

f) a település jogi státuszát érintő ügyeknél;

g) fegyelmi eljárás során meghozott határozatról (pl. hivatalvesztés, megrovás);

h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához.

 

A javaslat elfogadásához a minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges:

a) az önkormányzati rendelet alkotásához, a rendelet módosításához vagy hatályon kívül helyezéséhez;

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, valamint a felmentéshez és a megbízás visszavonásához;

c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához;

d) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához, a költségvetés megállapításához, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásához;

e) a helyi adó megállapításához;

f) a településrendezési terv jóváhagyásához;

g) a hitelfelvételhez, garancia- és kezességvállaláshoz, kötelezettségvállaláshoz, kötvénykibocsátáshoz, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, átadásához, valamint az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezéshez (eladáshoz, megterheléshez, apportáláshoz);

h) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához; társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiváláshoz;

i) külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről szóló megállapodáshoz vagy nemzetközi szervezethez történő csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

j) önkormányzati intézmény (pl. gazdasági társaság, más szervezet) alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

k) a zárt ülés elrendeléséhez;

l) a sürgősségi indítvány elfogadásához;

m) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához;

n) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselő-testület keresetének benyújtásához;

o) testületi hatáskörök átadásához;

p) önkormányzati képviselő kizárásához;

q) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

r) a képviselő-testület azon kezdeményezéséhez, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja;

s) a számlavezető bank kiválasztásáról szóló döntéshez;

t) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához.

 

A képviselő-testület döntései a rendeletek és a határozatok.

 

Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) önkormányzati képviselő;

b) a polgármester, alpolgármester;

c) a jegyző;

e) a település társadalmi, érdekképviseletei és más civil szervezetének vezetője

g) a nemzetiségi önkormányzatok testülete;

h) hatósági ár megállapításánál az érintett üzemeltető;

i) önkormányzati intézmény vezetője;

k) mindazok a központi szervek, amelyeknek a jogszabályok értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai- és hatáskörei vannak (Országgyűlés, Kormány, miniszter, kormányhivatal);

l) az önkormányzati társulás tagja;

m) a választópolgárok az erre irányuló népi kezdeményezéssel.

A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítésére legalább 30 (harminc) napos határidőt kell biztosítani.

A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy amennyiben a terjedelme ezt nem teszi lehetővé, az önkormányzati rendelet pontos megjelölésével kell kihirdetni azzal, hogy a rendelet teljes szövege a hivatalban megtekinthető. A kihirdetés tényét és időpontját a jegyző az önkormányzati rendeletre rávezeti.

 

A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezéséből, a határidő megjelöléséből áll.